Régi adósságomat törlesztettem a minap.
Még mindannyian emlékszünk legelső kötelező könyvélményeink egyikére Jókai :Arany emberére.
Nem kezdeném el az elemzését, de ha más nem akkor a mesteri történetvezetés, és a több oldalas részletes leírások tán még mindenki emlékezetében élnek.
Nos van egy író aki mindezt hasonló mesteri szinten űzi, méghozzá nem csak a saját idősíkjában, hanem képes nagy távolságokat felölelő időutazásra is vinni minket.
Tette ezt anno a méltán népszerű A Katedrálissal.
Azok kedvéért akik nem olvasták volna-már ha létezik ilyen , ez az a könyv ahol 800 oldalon semmi rendkívüli ( világégés-megmentés , cunami , ufók támadása) sem történik , csak egy Katedrális megépítésének , és építőinek történetét ismerhetjük meg.
Mégis , mindazok akiknek az első 50-100 oldal után sikerült "elkapni" a hangulatot , felejthetetlen élményt szerzett.
Nos a folytatása is nemkülönben briliáns alkotás.
Szerencsére teljes értékű regény, csupáncsak a helyszín maradt , és a vérvonalakra kapunk némi utalást.
No , és maradt a vérpontos jellemábrázolások, a történetvezetés mindvégig kézben tartott kezelése.
Bár a tökéletes , boldog befejezés kicsit sántít, de azért megnyugtató érzés találkozni mindazon érzések , és embertípusokkal egy régi kor díszletei közt, amikkel/kikkel nap mint nap mindannyian találkozunk.
Abban az esetben hanem , akkor mindenki döntse el , hogy ez most jó vagy rossz neki.
Nem egy könnyű 300 oldalas nagybetűs ponyva, 1000 oldal apró betűvel , tehát könnyű nyári nyaralós könyvnek majdnem alkalmatlan.
Hiányozni fog a világa.
Apropó hova is tettem az előző részt?
ui: szerintem , ha pestisese városba keverednénk , mindenképpen a macskákat távolítsuk el onnan legelébb
2 comments:
Itt van a polcomon, ha a tiédet nem találod!
Amint végeztem a Galaxissal , tán még igénybe is veszem.
Post a Comment