"Az úgy volt , hogy visszaütöttem."
Komolyabbra fordítva a szót , az egész
Sotto gondolatmenésével kezdődött.
Az ott felett kérdésre válaszoltam , de ez a téma ennél többet is érdemel , tehát íme.
Nos .
Adva van egy remek gondolat , nevezetesen a Szépművészeti múzeum bővítése.
A helyi adottságok alapján, ez csak felszín alatt lehetséges , lehetőség szerint úgy , hogy a meglévő dolgokat -út , épület tér, lehetőség szerinti legkisebb megbolygatása nélkül.
Hála istennek , hogy már ez lehetséges itthon is , és nem kell egy metróvonalért lerombolni házakat , Nemzeti színházat.
Meghívásos tervpályázatot írnak ki rá , ami szintén nem baj , mert nyilvánvalóan bizonyos dolgokat jobb olyan emberekre rábízni , akik már jócskán tettek le valamit az asztalra, és a szakmájuk elismert művelői.
Ritkaság számba menően , a nyertes pályázat egyhangú döntés eredménye.
A pályázatban szereplő összeg is rendelkezésre áll, most úgy néz ki , tehát nem lesz belőle a Kormányzati negyedhez hasonló , csak papíron megvalósuló fantom épület.
Idáig ami pozitívum oldalon felsorolható , no és lássuk , hol is kezd ez a " kis magyar sikertörténet " sántítani , de mindenképpen kicsit rossz szájízű lenni.
Kezdjük az építész személyével.
Ybl díjas ,elismert É1-es.
"Földim" , sőt , volt szerencsém dolgozni is vele .
Most , hogy gyakorlatilag ugyanazon tervet -lakóépület tömb alaksori üzletekkel , 8 km körön belül 3- szor is " eladta" , ezzel pedig végleg megkerülhetetlené tett magát a környék városképeiben , tulajdonképpen csak azért zavar , mert egy ilyen egyszer izgalmas , kétszer két városban még elmegy , harmadszor pedig csak színtiszta üzlet , lustasággal vegyítve. Félreértés ne essék , én vallom , hogy van helye egy
ilyen épületnek , elfért már a városban , de ha többször ismétlődnek ugyanazon megoldások koncentráltam , az már nem izgalmas , hanem unalmas.
Igazi tötrénelmi belváros nélkül , mindig üdítőleg hatnak rám azon épületek amelyek kimozdítják a várost eme siralmas " mezővárosi" állapotából. Az élményfürdővel is így vagyok , de ez szubjektív , és elkanyarodtam -majdnem a témától.
Tehát az építész személye is rendben van , és az elkészült
látványtervek is igen meggyőzőek.
Tetszenek a üvegfelületekkel határolt , megnyitott belső terek a tér felé , és tetszik a bejárati üveg kocka , amely semmit sem takar , és mégis markánsan létezik a téren .
Pont megfelelően " reflektál "az
ING székház , forma és építészeti világára .
Azt gondolom , egy modern nagyvárosban , ha azt a megfelelően tálalják , megfér egymás mellett a múlt és a jövő . Jó példa erre London , és Párizs is.
S , ha már Párizsnál tartunk , több ponton is ismerős lehet a látványterven szereplő megoldások .
Szintén , múzeum , szintén bejárat.
Viszont semmi bajom ezzel , mert úgy tartom , hogy ennél jobb megoldás nem született még , e probléma megoldására, no meg ha chicagói Tudományos és Ipari Múzeum bővítésénél nem szégyellték már egyszer , egy az egyben átvenni ezt a koncepciót , nekünk sem kell szégyenkeznünk e miatt .Mondjuk azért az is érdekes , hogy ezt a franciák már 20 évvel ezelőtt meglépték ( pont ennyi idős a piramis) , viszont ez még nem is annyira vészes lemaradás a szemléletváltásunkban.
Összefoglalva , mind a koncepció , mid a tervek , mind annak lebonyolítása rendbe is lenn.
Viszont ott van az a bizonyos de.
Ezzel egyben meg is érkeztünk , Sotto véleményéhez , és a jelenlegi stádiumhoz.
Ez viszont már a tipikusan magyar kategória jeles képviselője.
Ez pediglen , a hogyan rontsunk el , egy életképes koncepciót.
Cseréljük le az üveget , betonra.
Hogyne.
Nehogymá' kárba vesszen , az "átkos" alatt burjánzott monolit építés hagyománya.
Sőt.
Szerintem , isten ments ha már így alakul , hogy ez látszó beton felület legyen , hanem dryvitot neki , és legyen rózsaszínű , vagy pink.
A fehér kőoroszlánok opcionálisak.
Na így kell igazán elrontani valamit.
Nyilvánvalóan erősen -és bevallottan is gazdasági háttere van a dolognak.
Is.
No meg egy csomó más , amit tán sohasem tudunk meg.
Viszont , a megrendelő diktál , az építész , pedig kénytelen de engedni fog.
Idézet a győztes pályamű elfogadásának indoklásából:
"Karácsony Tamás munkája magas színvonalon, építészeti és funkcionális szempontból is kimagasló, egyedi megoldásokat kínál. A tervjavaslat a belső funkcionális kérdésektől a városépítészeti, városképi kérdésekig, az építész-szakma különleges megoldási lehetőségeinek teljes spektrumát felöleli."
Na , most pont az előbb felsorolt értékeket kezdik mér az elején , az első benyomásnál tönkre teszik.
Ha a
Guggenheim Múzeumot mondjuk nem Bilbao-ban , hanem itthon építették volna ( ja , aha),
akkor gondolom a titán lemez bevonat helyett, valami "span" cége inkább széldeszkát használt volna.
Az a baj , hogy nem annyira "istentől elrugaszkodott" a példa.
A művészet akkor ér el igazán célt , ha érzelmeket vált ki , mert ha nem akkor az csak átlagos.
Az érzelmek lehetnek pozitívak , és negatívak, a polaritás a befogadó személy saját értékrendjéből fakad. De ebben az esetben a negatívum sem hátrány , közhelyesen : nem tetszhet mindig mindenkinek minden.
Na , de , hogy már az elején elb@szni valamit !