Furcsa , hogy e dátumot míly ritkán van lehetőségünk leírni.
Nálunk ugye úgy 1857-től. Ő illetve, 1587-től.
Bár nem a mai a szökőnap , hanem 24.-e, mégis ez a 29.-ei dátum az a mi különleges.
Négyévente névnap, születésnap.Van az a kor , ameddig az embert ez érzékenyen érinti , főleg ha hajlamos a jeles napokat baráti társaságban ünnepelni.
Szökőévben.
Minden néggyel osztható év , kivéve a százzal is osztható, de még ez alól is kivétel a négyszázzal oszthatóak.S ha mindezen számításokkal végeztünk, már neki is indulhatunk ünnepelni.
Mindez ha nem volna elég , ne feledkezzünk el a szökőmásodpercről sem. Az az áldott, jó rezgő cézium atom.
Hihetelen kényszer él az emberekbe, hogy mindig és mindenhol szinkronba legyenek , valamivel , amit ők maguk találtak ki.
Sőt!
Egyeztessük óráinkat , még vallás és felekezet szerint.
Kár , hogy elvileg a világ népességének az egytizedét-Kína , India ez nem annyira keljen hogy érdekelje.
Megvan a saját , jól bevált időszámításunk , pár ezer éve már.
De legalábba a kis kósza, szökellő sekundumnak , megvan az az előnye, hogy olyankor nem gyorsítjuk az általunk generált időt.
Megállunk egy másodpercre.
Lelassítunk.
Ajándékba kapjuk .
Élvezzük!
Ennek jegyében el is indulok , és megünnepeljük Ákos nevenapját, mert ebben a formában csak négy évente egyszer tehetjük meg.
Élvezzük.
No comments:
Post a Comment