Valószínűleg már nem is , hacsak.....
Lassan 2 éve , hogy egy hirtelen ötlettől vezérelve, létrehoztam a fenti címen e blogot, mibe is, annak rendje és módja szerint , soha- semmit sem írtam.Talán csak a nevet akartam gyorsan megszerezni, ez sikerült. Nem mintha életem szürke kis folyamában , egyetlen olyan esemény se történt volna ami , lejegyzésre méltó momentum lenne.
Eleddig nem volt fontos.
Pont úgy , ahogy az sem , hogy fényképekkel ragadjak meg bizonyos pillanatokat(pedig anno volt szerencsém a digitális képrögzítés forradalom hajnalán , majdnem a barikádokon állni).
Szembe kell nézni ama ténnyel, hogy egyre inkább felejtek.
Régebben mindre emlékeztem.Arcok, helyek pillanatok ,beszélgetések.
S múlik az idő , eme emlékeket pedig egyre nagyobb erőfeszítésembe telik felszínen tartani.Már ami maradt.
Nem kesergés, vagy gitt rágás ez , csak az erkerűlhetettlen beismerése/látása.
Nézzük, van e bennem elég kitartás ,egy viszonylag rendszeres kommentezésnek a saját kis életemnek.
Mi az ami érdekel , mi az a mi fontos?
A hétköznapi történések is megérnek pár karaktert, éppúgy mint a kiemelkedő élmények-legyen az bármely előjelű.
Megváltozhat egy ember hozzá állása az életnek nevezett-100%-os halálozási rátával rendelkező, szexuális úton terjedő -betegséghez, ha kiírja magából minden örömét , bánatát?
Kísérlet indul.
Esetlegesen , ha mindez még szórakoztat is( rajtam kívül) valakit , vagy ellenkezőleg , az sem hátrány.
No comments:
Post a Comment