Születésnap, és amúgy lassan vége a nyárnak :Episode 3

Valamikor is ,még a BS látogatás lecsengéseként elfogyasztott, Balaton parti ebéd hozamaként merült fel egy újabb közös-értsd barátos- hétvége eltöltése.
A legfontosabb szempont, ez csak és kizárólag vízparton történjék. A Tisza tó kontra Balaton versenyből szerencsére az utóbbi lett a befutó, és emígyen adta magát , hogy ez csak is hajón történhet. Szakítva szokásokkal , ezúttal "csajostúl" szerveződtünk, ami egyben vízválasztó is lehetett volna!, mert nemfeltétlenül törvényszerű , hogy a barátnőink is, legalább annyira élvezni fogják , a vitorlázást ,mint mi.A kisérlet eredményéről késöbb. Tehát miután is a
a városi rendezvényeket , tűzijátékostul abszolváltuk, számunkra is igen
meglepő módon , másnap a kitűzött korai időpontban el is indultunk.
A létszám teljes, Ákos ,Gabes , Szerény személyen no és a lányok (és a mindenre kiterjedő csomagjaik), no meg a túlélés elengedhetettlen folyadék mennyiség, tehát nosza , vár ránk Fűzfőn egy 25 lábas boldogság, és szerencsés esetben adrenalin.
Komoly terveink voltak , minek teljesítéséhez már csak az égiek áldására, tehét szélre és viharmentes időre volt szükségünk.

Első napi etap , Fűzfő -Füred.

Ákos szervezésében szerencsénk volt , egy csodálatos magánkikötőben landolnunk, közvetlenül a Tagore sétánymellett, és a városi kikötő szomszédságában. 20.-a lévén , fontos volt a helyszín kiválasztása, márcsak a tüzijátékokra való tekintettel is.
Szerencsére a beigért vihar nem tette tiszteletét, de még így sem mertünk megreszkírozni egy balaton közepi , "bárhova nézek mindenhol rakétáznak " kalandot ( pedig egész napos fárasztó munka árán, már a bátorságunkal nem lészen baj, sőt , talán épp ez lett volna az oka :-) ).
Így csak a fedélzetről gyönyörködtünk , a látványban. Az este további folyásáról , most nem tennék említést , elég legyen annyi info , hogy másnap tusolás után tudatosították bennem, hogy egy "Hello Kitty tetoválással" lettem gazdagabb :-).

Füred-Földvár ( Badacsony felé fél úton).
Másnap(osan) biztosítás kötés reggeli , azt goooo.
Igen viszont a szélerősség mivel gyakorlatilag konvergált a nullához, kénytelek voltunk belátni, hogy most nem sikerülhet kedvenc balatoni borvidékünkig eljutni, kénytelek leszünk a saját "szűkös" készleteinkel beérni.
Így a programunk , gyakorlatilag egésznapi fürdésből , olletve pihenésből állt. Megrendezésre került a , ki tudja fejesugrással a legmagasabb sebességet kicsikarni a hajóból , és egyéb marhaságok. Miután is a Tihanyi kút felkutatását is feladtunk , átmentünk a csövön ( csupán csak egyetlen pecás bácsi érezte , hogy feltétlenül meg kell , hogy szólja ki csapatunkat), Földváron kötöttünk ki.
A kikötői éttremből ki sem mozdultunk, és ismét bizonyítást nyert az a tény, hogy igenis létezik normálisés figyelmes kiszolgálás még az országban.

Földvár-Kenese

Reeggel azzal atudattal ébredtem , hogy 35 éves leszek pár órán belül.
Ennek örömére a reggelizés metodikája is ennek megfelelően telt, és alkalmunk volt megtekinteni mindez közben az első olimpiai aranyérmünket is élőben.
Vzreszálltunk , is irány az egyik kegvenc kikötőnk -Kenese.
Természetesen a fél egyes pezsgőbontás vizen ért minket , és ennek a ténynek köszönhetően a szokásásos "szülinapi depim" is múlófélben volt.
Vár ránk a Sorompó büfé.
Ott végre ismét kiegészültünk , megérkezett Zso ,
és Helu is.
Utóbbi születésnap okán , Ákosék esküvő ténye miatt , tovább indultak , mi pedig az estét egy éttremben fejeztük be.
Így leírvais ezt a napot , csak a hasonlóan elztöltött Görög vitirlázáshoz tudom talán hasonlítani, bár a díszletek ott talán még megkapóbbak voltak, de az érzés most még erösebb.

Kenese-Almádi

Kedves pincérünk reggeli közben érdeklődött: -Esetleg egy lélek bátorító , így verseny elött?
-Nem köszönjük , valszeg , már így is
túl bátrak vagyunk.
-Borfesztiválok; Füred, Almádi?
- Hm, Füred megvolt , Almádi pedig ma következik.
A parton rögtönzött kadét oktatás-előadó Gabes, kadétok Noi , Ági- mi is várhat ránk a mai napon.
Elkötöttünk , és próbáltunk semmilyen körülmények közt sem belekeveredni a verseny útvonalába.
A kadét oktatás során elhangzottakra azért a valóságnak /szerencsére/ sikerült még hozzá tenni ezt azt. Maradjunk annyiban , hogy rendesen lemostuk a hajót, és a lányok is kicsit ízelítőt kaptak abból ami még a vitorlázást jelenti , a fürdésen és a napsütésen kívül.
Miután szerintünk különösebb esemény nélkül -árbóc törés, borulás- végrehajtottuk "az Atlanti átkelést", azzal az egy lendülettel poziciot kerestünk a TVSK kikötőjében. Lendületünkre jellemző módon először is a kikötő mester helyére álltunk be, majd pedig az ő navigálásával , egy védett helyre, ahol is második próbálkozásra sikerült megsemisítenünk az orrnavigációs lámpát. A sokat látott balatoni medve csak annyit fűzött hozzá az igencsak látványos és hangos mutatványunkhoz: hát látszik , hogy nem egy összeszokott csapat.
/Mentségünkre szolgáljon, hogy ugyanezen napon tanúi voltunk egy katamarán felborításnak , végignéztünk a nálunkénál kategóriákkal botrányosabb kikötéseket, és később tudtuk meg , hogy volt aki ebben a szélben , mér a kiállásnál is igen csúnyán lehúzta a hajója oldalát.
Aznap már ki sem futottunk, inkább kikötői életbe kezdtünk,és elindultunk a borfesztivál felderítésére. Ígéretesnek tűnt, bár sajna akkor még zárva találtuk, így egy esti megismételt látogatás hitében tértünk vissza a már említett "kikötői élthez".
Sajnos az esti programunkat- a vacsorát leszámítva -elmosta az eső.
A kötelező elázás tudatában tértünk nyugovóra, valamint azzal a tudattal , hogy sikerült a lányoknak teljes keresztmetszetet kínálni .
Volt benne jó szél napsütéssel , szélcsendes-strandolós-kánikulai nap, és rendes vitorlázni való idő is, a végén esővel.

Almádi-Fűzfő

Mindezek után csupán csak egyetlen feladtunk maradt , épségben visszajuttatni magunkat és a hajót a kikötőjébe.
Az előző napi szélviszonyok maradtak ( és mivel teljesen egyetértettünk a kikötőmester kijelentésével) , kénytelenek voltunk átmotorozni.
Az elmúlt napok élményeivel ,
és fáradságától telve , de csillogó szemekkel borzonkodtunk a szélben.
A kipakolás után már csak a tulajjal kellett kicsit "megküzdeni",
pontosabban emlékeztetni , hogy nem azért kötöttünk biztosítást , hogy az okozott "igen nagy értékű" kárt , kézpénzel rendezzük.
/Igaza lett Ákosnak megint, és megérte a dupla annyi taxiszámla a biztosítás összegéhez képest./
Szerencsére ezt a feladatot, Capt. Ga , magára vállalta , így én nyugodtan szurkolhattam a vízilabda csapatnak a 3. olimpiai aranyához.

Méltó módon búcsúztunk a szezontól, és azzal a ténnyel , hogy a lányok is alkalmasak a kedvenc nyári időtöltésünk művelésére (s most már tudják , hogy jövőre mi is amit nem kell magukkal hozni).
Egyetlen , még csak kellemetlen momentumot sem tudnék felidézni a hosszú hétvégénkről.

Felelősségem teljes tudatában kijelentem ,
hogy ez volt a legjobb születésnapi rendezvénysorozatom.

S , bár véget ért a nyár , azért azóta sem unatkozunk .
Ladikoztunk a lemenő nap kíséretében a Dunán , szalma szingliként megejtettük a szokásos " rosszalkodásunkat" Ákossal, és még egy Élményfürdős buliba is elugrottunk.

Az őszi tervek?
Legalább még egyszer ," only men" kategóriás kihajózás, Sku szülinapi raftingja, de mivel ma még az augusztusi nap ragyog az égen , mindenképpen kiélvezni annak utolsó sugarait,
és kellemesen elmerengeni a nyáron.

Születésnap, és amúgy lassan vége a nyárnak :Episode 2

Nos az előző bejegyzés még kevés lenne annak
magyarázataként, hogy mostanság miért is
hanyagoltam kissé el grafomániámat.
Hisz a hivatalosan utolsó nyári hónap amúgy is sűrű elfoglaltságot jelent, különösen annak a ténynek az ismeretében , hogy a nyár gyakorlatilag a születésnapommal (22.-én , a szerk. megjegyzése ) véget is ér.
Idén sem kívántam nagy feneket keríteni a dolognak, valahogy a 30. után már valahogy nem olyan fontos.
Viszont volt egy régi vágyam, miszerint is , egyszer én is szerettem volna egy tipikus meglepetés páréét. Habár Noi megígérte , hogy rendez nekem, ez már ki is ment a kis fejemből, no meg mivel amúgyis volt programunk ez időpontra (bővebben lásd majd ) , nem is törődtem vele.
Gondoltam , hogy egy vitorlázás épp megfelelő program , no meg helyszín , le is tudtam e dolgot.

No de nem úgy a barátaim .
/még így utólag sem tudok eléggé hálás lenni érte/

Nosza, lebeszélt fiú buli Ákosékkal , Noi párhuzamos női megmozdulás , tehát a péntekkel meg is volnánk.Apró kis kellemetlenség az induláskor, jó Anyámék , bezárva hagytak egy macseszt a házban , légyszi fiam engedd már ki , mert stb stb. Mindez pont mikor is indulnánk.
Így utólag még ma sem értem , hogy is nem tűnt fel nekem semmi , holott bármi mást ennek a tizedéből kiszúrok.

Egy szónak is buli a vége , nem hittem volna, hogy nekem , lehet ezzel az egésszel ilyen meglepetést , és örömet szerezni, de sikerült.Gyakorlatilag percekig tartott , míg egyáltalán a buta vigyoron kívül , másra is képes voltam, de egy hirtelen megvilágosodás folyamodvány kép a " nosza , taszajtsunk be" mondattal tértem volna vissza az "életbe".
Ám ezzel a meglepik sora még korántsem ért
véget,
sőt -bár már ekkor is szívroham közeli állapotban
leledzettem , ami mindezek után következett, csak
gondos baráti pohár újratöltéssel sikerült átvészelnem.
Legelébb is Sku ikerlányai megajándékoztak Dumbival a plüsivel , kinek típusa elefáni.
De mivel , gyalog mégsem járhat ,a következő csomagból egy roller került elő, ami csak szülői felügyelettel , 3-7 éves korig használatos.
Miután barátaim kaján vigyora közepette össze is kellett szerelnem , még ki is próbáltatták velem ," ha már jogsid úgy sincs, legalább lesz mivel járnod" címszóval.
Külön felhívnám mindenki figyelmét
a gyárilag szerelt extrákra, úgymint
strandkorlát kék gyöngyház metál fényezés,
színre fényezett kis kosár
( pont 2 db pohár fér el benne ),
valamint a kormány végén
"vadnak születtem" színes bőr darabkák.
A sikeres -és ezáltal megismétlésre került -próba utat követően , joggal gondoltam , hogy már csak arra kell figyelnem , hogy mindenki pohara mindig tele
legyen , és Fili barátunk megfelelő hangerő mellett celebrálja kedvenc ódivatú zenéinket ( ez utóbbi csak a kedves szomszédok kedvéért , mert igencsak szívemen viselem , hogy , soha se naradjanak ki ezekből a bulikból , ha már anno képesek voltak rendőrt hívni ránk).

Gondoltam én.

Ekkor , fogtak egy széket leültettek középre
és mintegy a semmiből (a házból ) előpenderült
egy hastáncos lány duó.
Most már csak az államat kellett felszedni a fűből.

Már sötétedett, és megfelelőnek látták a pillanatot,
hogy még azt sem tudjam senki szemére hányni
( no meg melléje esetleg mögéje) , hogy még tortát
se kaptam.

Kaptam.

Miután megpróbáltam a közepén található
mini tűzijátékot elfújni, befogni , és ezáltal
gyakorlatilag felrobbantani a kezemben ,
előkerült még egy doboz.

Nagyon körbevettek , és én egyre inkább
sejtettem ,
hogy bármit is találjak benne, majdnem biztos,
hogy ezt már könnyek nélkül ki sem bírom.
Maradjunk annyiban , hogy a doboz tartalma az az
eszköz volt, aminek segítségével , most már akár
a teraszon ülve is képes vagyok , eme fésületlen gondolatokat feljegyezni , eme, blogra.



Miután a sötétből visszatértem , még enyhén párás szemmel , már csak annyi dolgom volt, egy rövid bevásárló körrel , pótolni az elfogyasztott ital mennyiséget , és végig táncolni, a valaha volt ,
leges legjobb születésnapi bulimat.

Születésnap, és amúgy lassan vége a nyárnak :Episode 1

Valahol ma az M7-5-0-ás környékén , égett avar füstjének illata csapta meg az orromat.
Amivel úgy alapvetően semmi probléma se lenne, ha nem az a tipikus őszi benyomást keltette volna a sápadt napfényben.
Viszont ennek ellensúlyozása kép eszembe ötlött , jó néhány kép ami az elmúlt pár hát alatt megtörtént velem .
Voltam először is szigeten , -1 -en , magyar dal napján.
Természetesen alapból is igencsak jól szoktuk volt magunkat érezni , az ilyen típusú rendezvényeken, de ami pluszt vitt még bele (sétáló jánoson kívül), s ami igazán melengető volt (jó söröztünk is , meg valami pálinkákról is szó volt egy időben) az a következő.
Ugye még semilyen más színpad nem üzemelt, a pultok is gyakorlatilag csak a nagy színpad vonzáskörzetében voltak kinyitás tényében, és azért még a bentlakók száma -sátra-sem volt fullon.
Mégis , Presser bábáskodása során (apró érdekesség: külön LGT relikvia sátor) , és természetesen aszponzorok pénzéből létrehozható valami , amire majd 40.000 ember kíváncsi , ráadásul majdnem kortalanul, és az utóbbiaknak hála egszen kifizethető jegyárral, ami alapfeltétele a tömegnek ugye.
Midezek mellett ez még úgy is műkszik, hogy a műsor legvégére tették ama bizonyos "Társulat -István a Király combót" , amitől nekem személyszerint kicsit fel áll a szőr a lábamon.
Gyakorlatilag egy emberként énekelte mindenki , és én hiszem , hogy bár sok apró jel mutatott srra, hogy nemcsak mi voltunk már túl náhány lélek bátorítón , azért ez mindenkinek szívből jött.
Jó elgondolás, parádés kivitelezés, gyerekek könyörgöm tartsuk meg!

Mit is cipeljen magával az ember ?

Érdekes észrevételt tettem az imént.
Miután mindazon cuccokat összeszedtem, amik is ,az elkövetkezendő 2-3 napban akár jól is jöhetnek , a következővel szembesültem .
Gyakorlatilag , pont annyi ruha és egyéb más van nálam , mint ha legalábbis egy hetes túrára indulnék.
Így már azért megkövetném az öcsémet akit is tegnap kicsit pellengérre állítottam.
Ennek biztosan kiváltó oka, az a tény is , hogy a gépkocsi mindent elbír.
Előre a gondtalan kikapcsolódás rögös útján , mindegy mit is cipel magával az ember.

Ez így szép de természetesen , egy picike kis csúsztatás.
Egyáltalán nem mindegy, hogy mit cipel magával az ember.
A legnagyobb probléma forrás pediglen az lenne, hogy ha a baj nem is a táskában van , hanem a lélek nevezetű , csak emberi dologban.
Zavarodottság , düh , elkeseredés, szeretet , kiábrándultság , nihil, reménytelenség értetlenség, s talán félreismertség/rés, vagy csak szimpla kivetítés, türelmetlenség.
A halmaz nagy , és ember legyen a talpán aki a megfelelő részegységekkel képes valami jót kihozni ebből.
Kérdés mi is lenne a jó?
Jó?
Na ja és kinek?
Nehéz a teher , az utak meg csak szűkülnek , és hiába érzed , hogy az egész világ problémáit kezelni tudod, plusz meg is küzdesz velük, ha mindig pont akkor blokkolsz le ha nem kellen ennyire nagy dolgokkal foglalkozni, hanem csak magaddal.
Abban az esetben , ha "az élet értelme , maga a küzdés", előfordulhat az az eset , hogy a küzdés konfliktussal jár.
Viszont akkor egy olyan stratégia , ami a konfliktus mentes életre épülne, eleve kudarcra van ítélve?
Végül is akár meg is válaszolhatom .
Nem v@zze, nem kudarcra , csak magányra.