Rendben , mielőtt elkezdenénk, igen , én is lesétálok a Dunához Floval , és kislányával megnézni :" mekkora a víz Jázminka" címszóval , de rögtön : "apu most iszik egy sört Stve bácsival (k@pd be Flo )".
Üzletág is lett , valahogy kódolva van belénk.
Igény is van rá , mert ugye az megvan:
Két újgazdag feleség beszélget.
-Drágám , ti hol voltatok tavaly?
- Világ körüli úton!
- Aha.
És idén hova mentek?
Tehát , mondjuk , értem .
Azt viszont már végképp nem , amit e gyenge felvezetés takar.
Álltál már reggel dugóban a szentendrein , mert a szomszéd sávban baleset történt ?
Vagy a körgyűrűn , ahol nem is terjedt ki a te oldaladra, de mindenki gyök kettővel bámészkodik?
Az út szélén ha koszorút látok elgondolkodok , elszomorodom.
Ha emlék táblát látok , felfigyelek.
Viszont , ha keresztet , kis híddal , kis korláttal , gyom ellen faforgáccsal , hát .....
Meg akarod nyugtatni , hogy veled ez sohasem történhet meg , akkor ne bámészkodj annyit, hanem adj hálát annak akinek kívánsz , és menjünk a dolgunkra.
Elszörnyülködsz?
Annyira azért nem , mert bámulod, tán perverz vagy avagy kárörvendő?
Viszont ha már megtörtént , és emlékeztetni akarod magadat , másokat , elég egy koszorú is.
Síremléket nem építünk az út mellé , mert akkor az egész világ egy k@rva nagy temető kert lenne.
Így is az , ne emlékeztessél rá , a hozzátartozódat pedig tényleg sajnálom .
Mindennek megvan a helye .
Szerinted nem ?
Akkor kérdezem én , mit szólnál , ha bevinnének a kórházba (nem kívánom , csupán példa) valami rutin műtétre , ami semmi extra , de a kockázata megvan , és miközben tolnak be , az utolsó amit látsz , egy csomó fejfa ?
No comments:
Post a Comment