Az éjszakai rohanás - dacc az autópályán

Ez ő úgy kezdődött , hogy egy szál laptoppal és azzal a kijelentéssel , hogy aszongya : mindenhol van net , nekivágtunk egyenesen Hollandia irányába.
Parányi 200km kitérő , megéri .
Még a hülyéknek is.
Főleg akiknek ép eszükbe jut , hogy az a város , már csak a belföldi tulipánjairól híres .
Így nagyduzzogva nekiláttunk Párizs felé venni az orrunkat.
Három képernyő mentés odáig , ott majd meglássuk.
Ezzel el is voltunk odáig , de valahol a határ után nem sokkal - jé ez már a harmadik ország , és csak egyszer kerültünk stau-ba , de azért egy kúton , gyorsan vettem egy országtérképet.
Mert , hogy az sem volt nálunk , és csak nálam volt működő telefon.
Szálláskeresés közben -, ami egy kút parkolójában kezdődött , ahol a Wifi-re regisztrálás közben meg kellett esküdnünk , hogy nem vagyunk terroristák , és a közeljövőben nem is tervezzük - ,panzió kinézve , rendes térképen bekarikázva , képernyő mentés , go.
Aztán mégis megpróbáltunk a legközelebbi városban keresni egyet , ami annyira nem sikerült , hogy egyenesen Párizsig rohantunk , ott biztos lesz éjfél után is valaki aki autópálya vendéglátásból akar megélni , és nem 11 kor elhúzni haza.
Ja és olyan helyen nem állhattunk meg , aminek nincs belső parkolója.
Mert , hogy ugye a két sporttáskánk mellett ott virított a cucc.


A cucc

Napok óta tartó levelezés eredményeképp már kezdett körvonalazódni , hogy mi is a következménye annak az ígéretemnek , hogy : ha már úgyis arra járunk , van e valami amit elvihetünk erre felé élő barátainknak.
Hely volt , nem volt akadály , de árban vetekedett az autó értékével.
Na jó nem , de nem volt messze.
Viszont egy komplett fullos nyaralást rendezhettünk volna belőle , biciglivel , pálinkával.

Majd a másik végén megállunk , inkább érjünk át rajta , az a biztos .
Tehát csak táblák után , csupán egyszer néztük el egy kijáratot a 162.db aluljáróban , és azonnal Griswold családot játszottunk az Európai vakációból .
Ezt is láttuk , az Eiffel-torony világítását lekapcsolták , de szerencsére ezt egy kicsit nagyobb körön.
Tehát második körben kitűztünk a városból.
Mondjuk egészen kellemes volt 80-as átlaggal , igen hanyag zenére vágtatni a párizsi aluljáró rendszeren át.
Meg is érdemeltünk egy sört mert ugye büszke magyar nem áll meg aludni , hanem most már akkor egészen le Cherburg , és ott egy komplett napunk lesz így .
Sört persze éjjel már nem adnak ki a biztonsági árukiadó ablakán , be sem mehetsz a shopba.
Egy trafipaxal odébb , egy szintén újabb város körgyűrűn megtett második kör befejezésével , gyakorlatilag majdnem elaludtunk , és éppen még valami csoda folyamán volt még üzemanyagunk , de nem nagy.
Normandia , visszafelé találkozunk.
Város fellelése , a fáradtságtól hidegrázást kapva , már olvasni és azt értelmezni se .
Megvan a terminál , 1 óra napfelkeltéig , tehát fogtuk magunkat és lefeküdtünk aludni az autóba .
Kész.
24 négy óra nonstop úton levés egy ebéddel ( a közepén kiderült hogy Petiék is álltak meg mindig gyerekkorukban , fogtuk magunkat , és eldőltünk az autóban , mondván : napfelkeltés fotó , kávé mellé már sör.



Ilyen nap ígéretével , másfél óra alvásnak nem nevezhet tevékenység után meg kérem így kell ébredni.
Sörre fel.