sohasem volt alkalmam kiélvezni , ha végre határozott tudok lenni unom mi lenne , ha egyszer , valakit " készen kapnék" , és csak a feltételeket kellene megbeszélni , mert akkor van esély Életem , megint olvaslak , imádás
Friday, June 17, 2011
majd egyszer befejezem , ( soha) . imádás van , és csak neked , mert értékeled katkliklat
Ennek sem kell utána nézni . Amúgy persze nem ártott volna , de hát kit érdekel ! Napfelkelte tekintés , és ígéretbetartás. Végre nem lepődnek meg -nagyon-hogy a kávé mellé sör is dukál. Néptelen utcák , túlórázó fiatalok az éjszakából , kezdődik a nap. Mindenhez korán van , de csak most konstatáljuk , hogy igen jó kis helyre csöppentünk. A rövid séta megéri , mert itt nagyon , mondom nagyon el leszünk. Transzport eszköz vissza a abba pozícióba , ahonnan is vélhetőleg már nem okoz gondot a hajóra hajtás . Cherbourg tündéri , de szeles arcával ismerkedünk.Nyit a piac , de senki sem rohan. Ja , szombat,van. Reggeliző ojjektum keresése közt , azért szakítunk időt a helybeli nevezetességek , teraszról történő megtekintéséhez. Nyit a Cafe du Port , reggelit nekünk. Meg sört. Nem , nem vagyunk Írek -Peti akcentusa - magyarok vagyunk. Á Sárkozy. Basszus. Javítanánk , tradicionális francia reggelit szeretnénk , meg két sört. Újabb hibapont. Helybéli segítségével , mert ugye az ez után elhangzott litániából egy árva mukkot sem értettünk, szerencsénkre - , fehér borra módosítjuk , a rendelésünket , és lám , máris a sarokbokszban találjuk magunkat , friss osztrigával szemezve , no meg a kikötő reggeli látképével . Abban az esetben , ha ez nem egy reggeliző hely lett volna , szerintem még mindig ott ülnénk. Tekintettel rám , azért más is került a gyomrunkba , mint a " kikötő íze " , és uccu neki , nyit minden. A boltozás nekünk , a piac alapos megtekintése , és a lehetséges vendéglátó ipari létesítmények - már ami megérdemeli figyelmünket, és személyünket- , megtekintéséből állt. No és legyen pohár sör , pohár bor. Természetesen a Le Skipper ziccer volt. Igen vidám hangulatban csöppentünk egyszer csak bele egy karneválba olyan 10.37 magasságában. Azok a skacok , akik hajnalban még egy elgázolt turista busz/hajó " úgymaradt " utasainak tűntek , most egy egész rendes kis zenekar képében , igen jó zene mellett egy hatalmas libát körbehordozva , csinálták a hangulatot. Majd megjelent egy skót dudás zenekar , és egyszer csak egy karneváli díjkiosztó közepén találtuk magunkat , ahol is a zene és díjak után távoztunk , mert szerintem fel sem tűnt volna senkinek , hogy mi is az állófogadáson mulatunk , bár csak kettőnkön nem volt pass. Történelmi belváros , kikötő , és ha betérsz egy szemlátomást helybéliek által látogatott helyre , ahol a csapos keze ép egy igen jó ír wiskyen van , és ti azonnal köszönés közben , a felhúzott szemöldökre válaszolván azonnal kértek kettőt , " ha már úgyis fogod " . A következő ingyen kör után , miközben a helybéliek valami furcsa kocka -kártya keveréket játszanak , csak úgy menekültök el a igen intenzív , és őszinte marasztalásból ,hogy nem , magyarok vagyunk , nem a rögbi miatt vagyunk itt , nem , nem is játszunk , viszont dzsúdózunk ( arra felé is igen nagy respektje van ), tehát tovább rosszalkodunk.
Kivételesen mérlegelve a hajóraszállás olyan részegen való abszolválását , hogy vezetni se tudjon egyikünk sem , inkább csendes várakozásba vonultunk vissza a terminálba , könyv , alvás . Másfél óra becsekkolás közben felfigyeltek egy svájci autóra , ahol is három szőke lobonc rázza a fejét üvöltő zenére . Persze , szombat este van , buli a hajón. Bárok , éttermek , játékterem , ho hóó. Villantás , kicsit később ki is szálnak. Apu - hosszú szőke göndör haj , kislány , és még valaki aki messziről az anorexiás nagykamasz lány és/vagy szerető, közelről , már csak leharcolt . Viszont olyan mvaták , mint a.... szóval irigyek voltunk. Egyébként még összefutunk később velük , többször. Végre letesszük a gépsárkányt , a kijárat előtt a második , és tudtuk , hogy a hazai kamionos srácnak igaza volt , aki utoljára megy fel , az elsőnek jön le . Igen komoly tervekkel indulunk bele az átkelés éjszakájába , miközben búcsút intettünk a kontinensnek a tatról. Képzelt jövőbeni beszélgetés :
-Melyik a kedvenc francia helyed ? - Cherbubourg. - Merre jártál még ? - Sehol , de már nem is kell.
Még az alvós film kiválasztása sem érdekelt , a vacsora után , és a buli helyett , hisz a hátamon nincs szemem.
Ez ő úgy kezdődött , hogy egy szál laptoppal és azzal a kijelentéssel , hogy aszongya : mindenhol van net , nekivágtunk egyenesen Hollandia irányába. Parányi 200km kitérő , megéri . Még a hülyéknek is. Főleg akiknek ép eszükbe jut , hogy az a város , már csak a belföldi tulipánjairól híres . Így nagyduzzogva nekiláttunk Párizs felé venni az orrunkat. Három képernyő mentés odáig , ott majd meglássuk. Ezzel el is voltunk odáig , de valahol a határ után nem sokkal - jé ez már a harmadik ország , és csak egyszer kerültünk stau-ba , de azért egy kúton , gyorsan vettem egy országtérképet. Mert , hogy az sem volt nálunk , és csak nálam volt működő telefon. Szálláskeresés közben -, ami egy kút parkolójában kezdődött , ahol a Wifi-re regisztrálás közben meg kellett esküdnünk , hogy nem vagyunk terroristák , és a közeljövőben nem is tervezzük - ,panzió kinézve , rendes térképen bekarikázva , képernyő mentés , go. Aztán mégis megpróbáltunk a legközelebbi városban keresni egyet , ami annyira nem sikerült , hogy egyenesen Párizsig rohantunk , ott biztos lesz éjfél után is valaki aki autópálya vendéglátásból akar megélni , és nem 11 kor elhúzni haza. Ja és olyan helyen nem állhattunk meg , aminek nincs belső parkolója. Mert , hogy ugye a két sporttáskánk mellett ott virított a cucc.
A cucc
Napok óta tartó levelezés eredményeképp már kezdett körvonalazódni , hogy mi is a következménye annak az ígéretemnek , hogy : ha már úgyis arra járunk , van e valami amit elvihetünk erre felé élő barátainknak. Hely volt , nem volt akadály , de árban vetekedett az autó értékével. Na jó nem , de nem volt messze. Viszont egy komplett fullos nyaralást rendezhettünk volna belőle , biciglivel , pálinkával.
Majd a másik végén megállunk , inkább érjünk át rajta , az a biztos . Tehát csak táblák után , csupán egyszer néztük el egy kijáratot a 162.db aluljáróban , és azonnal Griswold családot játszottunk az Európai vakációból . Ezt is láttuk , az Eiffel-torony világítását lekapcsolták , de szerencsére ezt egy kicsit nagyobb körön. Tehát második körben kitűztünk a városból. Mondjuk egészen kellemes volt 80-as átlaggal , igen hanyag zenére vágtatni a párizsi aluljáró rendszeren át. Meg is érdemeltünk egy sört mert ugye büszke magyar nem áll meg aludni , hanem most már akkor egészen le Cherburg , és ott egy komplett napunk lesz így . Sört persze éjjel már nem adnak ki a biztonsági árukiadó ablakán , be sem mehetsz a shopba. Egy trafipaxal odébb , egy szintén újabb város körgyűrűn megtett második kör befejezésével , gyakorlatilag majdnem elaludtunk , és éppen még valami csoda folyamán volt még üzemanyagunk , de nem nagy. Normandia , visszafelé találkozunk. Város fellelése , a fáradtságtól hidegrázást kapva , már olvasni és azt értelmezni se . Megvan a terminál , 1 óra napfelkeltéig , tehát fogtuk magunkat és lefeküdtünk aludni az autóba . Kész. 24 négy óra nonstop úton levés egy ebéddel ( a közepén kiderült hogy Petiék is álltak meg mindig gyerekkorukban , fogtuk magunkat , és eldőltünk az autóban , mondván : napfelkeltés fotó , kávé mellé már sör.
Ilyen nap ígéretével , másfél óra alvásnak nem nevezhet tevékenység után meg kérem így kell ébredni. Sörre fel.
-Hazaköltözöm, ki kellene menni autóval a cuccaimért. -A február nekem pont megfelel.
Így kezdődött életem negyedik , de egyben leghosszabb és legérdekesebb autós túrája . Jogosítványom a holdban-nem csekély részt már csak lustaságból- vezetnem nem lehet , de feltételek elfogadva.
Mondjuk egy kisteherautó nem kényelmes jobb 1-en végigcsinálni , hát minimum orvosi kivizsgálást von maga után , az üléshuzat lenyomatának a plasztikázás veszélye mellett , de ez legyen a legnagyobb baj. Inverterről mehet a "tip-topka " , net mindenhol van , pénzt a zsebbe , oszt go. Kimegy , bepakol , hazajön.
Így is lehetne jellemezni , de szerencsére még sem így fog ez itt állni.
Túl azon , hogy tőlünk balra , nyugatra , az országokat gyakorlatilag csak pálya melletti tova rohanó tájnak láttuk , mindazon helyek ahol is sikerült rövidebb-hosszabb időt tölteni , tanulságoktól sem mentes élményanyaggal gazdagították , a retinámba égetett képek számát.
Kronológiai sorrend , vagy élménycsoportos emlékezés , ez nem most dől el , de erősen érv a pro-kontra listában , hogy ez egységes kép hiányában , és a memóriám végessége okán , fehér füst kígyózik a mondat végén.
" mert neked még , olyan jó a memóriaizéd " Bokorarcú örök érvényű mondása ez . Nagykorúság betöltése utáni barátság , az első komoly szerelmem , és kapcsolatom a húga volt , volt vízitúrás társam .
Pedig ennyire különböző már nem is lehetne két ember , mégis rólunk fog szólni a történet , és azon tájak , országok , emberek fura kavalkádjáról , amit majd ötezer kilométeres Nyugat-Európa turnénk alatt megéltünk.
Ezúton köszönném meg az Ír gazdasági helyzetnek , a dobozos tranzitunknak ( aki egy kipufogó hegesztés terhe mellett , de végigbírta ) illetve a majdnem teljesen hibátlan időjárásnak , hogy mindezt lehetővé tették.
belső menedék hely , ami segíthet . Alap esetben ez az ember párja , illetve az érzelmei . Abban az estben , ha ezek közül valamelyikkel , netalántán egyikkel sem rendelkezünk , én a következő , tavaly nyári nap végig gondolásával próbálom kompenzálni.
Augusztus vége van , utolsó nap Csopakon. Kora hajnalig mulatozás Füreden a vitorlázás közben megismert mentősökkel . Rövid , és egyáltalán nem kielégítő alvás után , Tihanyba vitetés a testemnek . A kikötőből kis vonattal fel az Apátsághoz , reggeli , tiszta látóhatár. Hajóval Át Füredre , borsétány . Vonattal vissza Csopak , strand , barátok. Mulatótársak horgonyon a strand előtt. Sörözés , meghívás elfogadás. Komoly felszereléssel , tehát csak egy szemüveg illetve az úszó nadrág , hajóhoz úszás. Az idő gyönyörű , a szél pont megfelelő egy búcsú körhöz a tavon. Füreden kikötés , telefonszám és ígéretek cseréje . Fuvar érkezés , beszállás. Világbüfé , búcsú pillantások , és utolsó fröccsök elfogyasztása. Pakolás , és már úton is hazafelé.
Vége volt a nyárnak , méltó módon búcsúztattam.
A dolog érdekessége , hogy mindezek felidézéséhez , csak egy könyvet kellett kinyitnom, mert ő volt a társam mindvégig , és hűségesen megőrizte menetjegyek formájában , az ilyen , okádék februári hideg napokra.
Erdők mezők babonája
-
Mert ahelyett, hogy seggelném mekkora a vetési lúd fészekalja, már megint
ilyen fekete mágiára adom a fejem. Legalább engem megnyugtat, mert nézni a
kuty...
Phu Quoc (feb 24-25)
-
A reggelizőhely messze a legjobb eddig, majdhogynem azt mondhatnám olyan,
mint otthon, leszámítva néhány érdekességet. Az alap, hogy a kertre és a
tengerre...
New home, new life
-
Gyerekek, kör alakú minden, és van két kupolánk!!! Dönc ágyából olyan a
"kilátás", hogy nem tudom reggel hogyan tud egyáltalán kimászni a takaró
alól...
J...
Sales az élet!
-
Eladunk - mindenki mindent. Az ötletünket a főnöknek, az igazunkat a
helyszínelőnek, magunkat a felvételiztetőnek, stb. Ennél jobban már csak
nekünk adnak ...